Bakony
2016-05-18 11:49:23
A Bakony földtani kialakulása
A Dunántúli-középhegység délnyugat-északkeleti csapású, 200 km hosszú, az egyetlen csak Magyarországon elhelyezkedő nagy táj.
Sakktáblaszerűen feltöredezett, töréses gyűrt, illetve táblás hegységek jellemzik: árkokkal, széles medencékkel, kopott rögökkel, fennsíkokkal.
Nagy része közép idei Tethys-üledékből (mészkőből és dolomitból) áll. A Velencei-hegység variszkuszi gránit anyagú (itt láthatjuk az „élükre állított” ingóköveket); a Visegrádi-hegység az Északi-középhegységhez tartozó vulkanikus tag.
A Keszthelyi-hegység fő kőzetanyaga a mészkő és a dolomit.
A Tapolcai-medence bazaltsapkás tanúhegyekkel a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tátika, a Hegyestű, a szigligeti Várhegy. Kelet felé haladva a Bakony következik, mészkőből és dolomitból áll.
A Balaton-felvidéken a felszínre kerül az óidei, permi vörös homokkő, a Tihanyi-félszigeten a bazalttufa.
A Bakonyt a Vértestől a Móri-árok választja el. A Tatai-Bicskei-árok után a Dunazug-hegység következik a sorban, részei: a Gerecse (vörös mészkő), a Pilis (mészkő, dolomit, agyag) és a Budai-hegység (mészkő, dolomit, agyag, homokkő).
A dorogi, a tatabányai és az oroszlányi barnaszénbányákban – a korábbiakhoz képest – csökkentett mennyiségű kitermelés zajlik. A Bakonyban, Úrkút környékén mangánércet termelnek ki.
Ősmaradványok
A Bakony és a Balaton-felvidék lelőhelyei közé tartozik az úrkúti őskarszt.
Ammoniteszek, pörgekarúak és balatoni kecskeköröm is található a kínálatában.
Az Úrkút határában található Csárda-hegy a Hierlatzi Mészkő legismertebb hazai feltárása. Az alsó jura mészkőben kialakult látványos sziklaformák ("őskarszt") akkor váltak láthatóvá, amikor a karsztos mélyedésekben található oxidos mangánércet 1926 és 1933 között kézi erővel kibányászták. A szép karsztformák a jura időszak után alakultak ki, miután az alsó jura mészkő szárazra került. A tengeri eredetű mangánérc a szárazföldön áthalmozódva került a karsztos mélyedésekbe.
A pörgekarúak (Brachiopoda) nem csak gyakoriak ebben a kőzetben, de viszonylag könnyen ki is szabadíthatók. Az úrkúti Csárda-hegy védett feltárás, ezért itt kalapálni nem szabad. A Hierlatzi Mészkő azonban nagyon sok helyen előfordul a Dunántúli-középhegységben.
A Dunántúli-középhegység védett természeti értékei
A területen található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.
Különleges a Keszthelyi-hegység dolomitgyepe, a Tapolcai-hegységet övező bazaltsapkás tanúhegyek, a Káli-medence szél-formálta kőtálcái és a kővágóőrsi kőtenger.
A Tihanyi-félszigeten érdemes megtekinteni a bazalttufába vájt barátlakásokat és a tihanyi apátságot (amelynek altemploma XI. századi). A gyógyulni vágyók igénybe veszik Balatonfüred gyógyforrásait.
A Bakonyban az Úrkúti őskarszt és a fenyőfői ősfenyves védett területek.
Vissza