A község öt egykori településből áll; neve okiratban csak 1785-ben fordult elő először.
A helység nevét a szájhagyomány szerint a község határában lévő kútról kapta: a vadban gazdag területen gyakran megfordultak a korabeli főurak- sőt maga Mátyás király is - vadászat céljából.
Vadászat közben és végén szomjukat a kútból oltották, így maradt fenn az urak kútja, majd ebből az Úrkút elnevezés.
A település több mint 230 éves, a névadó kutat egészen az 1960-as évekig használták.
Ez a kút adta egykor a nélkülözhetetlen vizet, forrása jelentette a keresztvizet.
Egy mementó tehát, amely a 14. század óta ismert. Többen élnek még, akik egykor látták magasodó gémjét, most pedig a falu összefogva adhat szilárd talapzatot a kútnak és az emlékműnek.
A kutat az Úrkúti Faluvédő és Kulturális Egyesület kezdeményezésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az önkormányzat, vállalkozók és magánszemélyek támogatásával újították fel, s alakítottak ki körülötte emlékparkot.
Nem érheti baj a települést, amely össze tud fogni és tiszteli őseit - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Úrkúton, a település felújított névadó kútjának avató ünnepségén.
Kifejtette: a jó víz egyben tiszta forrás is, tiszta forrás pedig a becsületesség, az egyenesség, a nyíltság és az őszinteség jelképe.
" Az a település, amely egy tiszta forrás környékén él, az csak egyenes,
őszinte, jóravaló, becsületes közösség lehet, ezt bizonyítja a falu
történelme is: Úrkútot mindig az összefogás, a kemény munka, a
szorgalom, az apránként való előrehaladás jellemezte"
A kutat Kovács Mihály plébános meg is szentelte.
A település létrejöttéről hírt adó, 1781. május 1-én keltezett levél alapján ez a nap Úrkút születésnapja, amit minden évben megtartunk.