Nemzetiségi intézmények

2016-05-18 11:54:32

NEMZETISÉGI ISKOLA

A településnek csak mintegy 50 év után lett iskolája, 150 év után lett lelkészsége és ekkor kapott helyben papot, majd 100 évig sűrűn cserélődtek a tanítók, így nem akadt senki, aki a helyi szellemi életet szervezze.
Majd 200 évig vagyonos ember sem élt itt, aki anyagi erejével segíthetett volna.

1829-ben létesült az iskola, egykori helyén, a Rákóczi utca 39. szám alatt ma is ház áll. Mesterháznak nevezték, a tanítót pedig „mesternek”, innen ered a Mester utca elnevezése.

Az iskola 1 tanítóval működött, aki –felekezeti iskola lévén- a kántori feladatokat is ellátta. Az iskolába járók számáról nincs adatunk, következtetés alapján nem lehettek negyvennél többen.

Mivel az úrkúti felekezeti iskola felekezeti fenntartásban és irányítás alatt működött, a városlődi plébániához tartozott.

1875-től új épületet kapott az iskola, 1880-ban iskolaszék is működött.
1878-as feljegyzés szerint a tankötelesek száma ekkor 114 fő. A tanító fizetése 1878-ban 24 pozsonyi mérő rozs a hitközségtől, 6 hold szántóföld, 2 kocsi tűzifa, 4 mérő rozs, 5 forint stólajövedelem.
114 tanköteles gyerek volt, az iskola tannyelve német.

Az úrkúti műveltségi viszonyokról egy adat 1881-ből: a lakosság 27,5%-a, 166 fő tud írni-olvasni, ez a környező településekhez viszonyítva nagyon rossz arány. Városlődön 42,8% az írni-olvasni tudók aránya.

A község kulturális színvonala a századforduló óta sokat fejlődött, 1900-ban 39% tud írni-olvasni, 1910-re már 49%. Az iskola 1 tanítóval működött, de egészen 1920-ig sűrűn változott személyük, okát nem tudjuk, miért nem maradtak itt hosszú ideig, betöltve a „lámpás” szerepét, ez kihatott a település kulturális életére is.

Az iskolára hárult a feladat, hogy a betűvetéssel és olvasással együtt a magyar nyelvet is megtanítsa a gyerekeknek, ami nem volt könnyű feladat, ha figyelembe vesszük, hogy egy tanítóra több mint 100 gyerek jutott, azonban „minden más idegen ajkú magyarországi lakosok közt a magyar nyelvet bevenni vagy tanulni legkészebbek” a németek voltak, ami valószínűleg megkönnyítette a tanító munkáját. A századfordulón a lakosság 21%-a beszélt magyarul. 1930-ban már 76%-a.

Az 1886-os népoktatási törvény szerint 80 gyereknél több nem lehetne egy tanteremben, ezt az előírást Úrkúton 1910 óta meghaladták, új iskolát kellett építeni. 1927-ben hagyták jóvá az iskola építését, amelyet szívügyének tekintett Sági József városlődi plébános. 1930-ra el is készült, 2 tanteremmel és tanítói lakással, ez ma is működik, korábbi jellege miatt német iskolának nevezik. 1930/31-es tanévet új iskolában 2 tanítóval kezdték, Hauser Lajos mellett a másik tanító ekkor Füzi Gyula volt.

A bánya fejlődése magával ragadta az egész települést, az iskola két tanterme kevésnek bizonyult, a bánya dolgozói iskoláskorú gyermekeinek létszáma 1940-ben elérte a 304-et. Ezért a bánya, 1939-ben szükségtanteremmel és két tanerővel iskolát szervezett, a tanterem az uradalmi pajtához hozzáépített lakásokban volt. A növekvő iskolai költségek miatt az egyház lemondott az iskolafenntartásról, így azt a község tartotta fenn, kialakult egy sajátos iskolaszervezet, a bánya érdekeltségi iskolája és a községi iskola együttműködő iskolákként léteztek.

A bánya iskolájában a tanítás teljesen magyar nyelven történt, a községiben szintén magyar tankönyvekből tanítottak, csak a hittankönyv volt német nyelvű. 1941-ben átadták a bánya iskoláját, 2 tanteremmel és 2 tanító lakással. A községi német iskolában a Vallás és Közoktatási Minisztérium felülvizsgálatának eredményeként illetve szülői titkos szavazás következményeként tiszta német nyelvű oktatást vezettek be, és német tankönyveket használtak. A magyar iskolában az 1941–42-es tanévben bevezették a 7. osztályt a következő évben a nyolcadikat.

1944. október 25-én egész Magyarország területén megszűnt a tanítás, a háborús hadszíntér veszélyei miatt. A tanítás 1945. április 16-án indult újra, ezt beíratás előzte meg, mivel az el- illetve bevándorlás következtében változott a létszám, mindenki magyar anyanyelvűként íratta be gyermekét, azokat is aki egy szót sem tudott magyarul. A kezdeti kudarcok után a pedagógusoknak köszönhetően mindenki megtanult magyarul.

Az iskola neve, úrkúti „Egyesített Községi és Érdekeltségi Népiskola” lett, igazgatója Hauser Lajos (kinek nevét a mai általános iskola viseli). 1947/48-as tanévben 281-en tanultak az iskolában, a tantermek száma kevésnek bizonyult, ezért délelőtt és délután is folyt tanítás.

A létszám évről-évre nőtt, ezért szükségtantermekben is folyt az oktatás, ilyen volt az Árok utcai erdészeti épület, majd a tanács és a bánya és a községháza tanácstermei. Ez elég nehézzé tette a tanítók munkáját. Végre 1958-ban elkezdték az iskola építését, ami 1960-ra elkészült 4 tanteremmel, amely már elkészültekor kevésnek bizonyult. 1962-re rendeződött a tanterem ellátottság.

Az igazgatói tisztséget 1951-től Pataki János látta el, majd 1984-es nyugdíjba vonulása után Pfening Jánosné vette át a tisztséget. A tanulói létszám 1965-ig folyamatosan nőtt, ezt követően pedig folyamatos csökkent. Az 1989/90-es tanévre 248 főre apadt, ma pedig 135 fő tanul az iskolában, melynek igazgatói székében nagy volt a fluktuáció: 1990–1995 között Ádám László veszprémi, 1996–1998 Takács Nándor vésztői és 1998–2005 között Cziráky Károlyné ajkai pedagógus töltötte be a posztot. 2006. január 1-jétől Tróbertné Klein Beáta az igazgató, aki ebben a beosztásban az első úrkúti születésű. A tantestület 15 főből áll, akiknek egyharmada úrkúti lakos.

Az iskola intézményi jellege: német nemzetiségi általános iskola.

Az iskola is 2013. január 1-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Ajkai Tankerületéhez került.

2013. január 1-től új Alapító okiratuk szerinti nevük: Hauser Lajos Német
Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola.

A mostani első osztály egész napos, iskolaotthonos oktatási formával sajátította el az évfolyamra előírt követelményeket.

A tanulók napirendje változatos, alkalmazkodik az életkori
sajátosságaikhoz. Sok a szabadidős foglalkozás, művészeti szakkörbe járnak a gyerekek kézműves, illetve néptáncba.

Az önálló tanuláskor azonnali visszajelzést kap a nevelő a hiányosságokról, amit sikeresen pótolhat, rögzíthet.

Az első osztályosok teljes osztálylétszámmal vesznek részt a kézműves
szakkörben, illetve a néptánc csoportban. Ezen foglalkozásokat beépítették
az iskolaotthonos, egész napos oktatási formával tanuló elsősök napi
rendjébe.

A foglalkozások megtartásáért a Magyarpolányi Művészeti Alapiskola felel.

NEMZETISÉGI ÓVODA

A háború után a bánya óvodát is létrehozott, a mai Kilencház utca 1-es számú házban.

1947-ben már működött, első vezetője özvegy Gönczi Tiborné volt.
A Nemzeti Bizottság ebben az évben úgy határozott, hogy a volt uradalmi istálló épületét és udvarát átadja óvoda építésére. A kezdeti szülői idegenkedés után, 1958-ra már a férőhelyek hiánya okozott gondot. Ekkor az óvodába járók létszáma mintegy egyharmada volt az óvodáskorú lakosságnak.

1981-re felépült az új óvoda, nem kellett elutasítani a felvételt, itt saját konyhából biztosítják az ételt és tornaszoba is volt.
1982-től bevezették a német nyelvű oktatást, a német nemzetiségi kultúra ápolása nagyobb szerepet kapott. Az óvónők és az óvodavezető Karisztlné Tróbert Mária, valamennyien úrkútiak.
Községünkben bölcsőde nincs, ezért valamennyi gyermek a családból kerül be az óvodai közösségbe.

A község önkormányzatához tartozó település a tőlünk 3 km-re fekvő Zsófiapuszta, ahonnan több gyermek jár be óvodába, iskolába.

Az óvoda szakmailag önálló, gazdaságilag részben önálló nevelési intézmény.
A szülők elvárásainak maximálisan igyekszenek eleget tenni. Az óvoda alaptevékenységein túl a nagycsoportosoknak úszásoktatást is szerveznek.

A szülők igénye alapján lehetővé tették az intézményben a hitoktatást.

Rendszeresen látogatják Ajkán a Városi Művelődési Központ által szervezett gyermekműsorokat.

Amennyiben szükséges, logopédiai és prevenciós foglalkozásokra lehetőséget biztosítanak, vagy
megfelelő szakemberhez irányítják őket annak érdekében, hogy az óvodáskor végére iskolaéretté váljanak.

Az óvoda két épületben üzemel.

A Május 1 téri 1954 óta, a Mester úti 1981-ben épült .

Mindkét épületnek külön udvara van.

Az intézmény saját főzőkonyhával rendelkezik, innen szállítják az ételt a régi óvodába.

Két épületben összesen 3 csoport működik. A férőhelyek száma 75 fő, maximum 75 gyermek vehető fel. A régi óvodában tornatermet alakítottak ki.
A 3 csoportban 6 főiskolát végzett óvónő dolgozik, munkájukat szakképzett dajkák segítik.

Egy héten két alkalommal logopédus foglalkozik a beszédproblémás gyermekekkel.

Egy szakképesített kolléganő prevenciós foglalkozást tart az erre rászoruló gyerekeknek.

1982-óta német nemzetiségi nyelvoktatás is folyik valamennyi csoportban. Az óvónők beszélik a német nyelvet is.

NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A rendszerváltás új távlatot nyitott a nemzetiségi lakosság előtt is.

1994-től kisebbségi önkormányzati választásra volt lehetőség, ekkor az úrkúti német nemzetiségi lakosság még nem választott, de 1998-től itt is megalakult az 5 fős kisebbségi önkormányzat, melynek első elnöke Pichler József lett, majd 2002-ben és 2006-ban , Kardos Antalné Teiermayer Franciska kapott bizalmat.

A kisebbségi önkormányzat igyekszik a még meglevő hagyományokat ápolni, megalakulása óta évente nemzetiségi napot szervez, támogatja az iskola és óvoda ez irányú rendezvényeit, és az Asszonykórust, amely a sváb dalkincs egyedüli ápolója .

A német nemzetiségi hagyományokat a hitélet területén is évek óta ápolják, negyedévente német nyelvű szentmisét és egyházi énekeket hallgathatnak a hívek.